Őzike lépésekben közelít az ősz, 

Nesztelen hullatja a fák levelét, 

Koppanva ejti le a gesztenyét 

Ki bírná vígan viselni hűvösét?

Vastag csizmában közelít a tél, 

Fehér leplét borítja szerteszét, 

Lenyomva, lapítva tűrő fű görnyed, 

Megfagyott veréb álmosan reszket,

Itt a szellőcske járású tavasz! 

Új kedved új utakra csalogat 

Rebbenő hajad meglebben, ahogy vársz 

Szemed is megtelik fénnyel, ahogy látsz.

És végül lágyan közelít a daliás nyár 

A pihenés – szerinted – igazán megszolgált 

Bíbor harmatok, pitymallat, szelek 

A mező tájékán kigyulladó füvek.